en hu
Kapcsolat
Összes hír
Interjú

A stroke-ot okozó agyi vérrög eltávolítása – az éren keresztül végzett beavatkozások jelentősen növelik a terápiás hatékonyságot

A katéteres műtétek során lehetőség szerint mindig két orvos mosakszik be, így a beavatkozások során a gyógyítás mellett a szakorvos képzésre is komoly lehetőség nyílik.
A katéteres műtétek során lehetőség szerint mindig két orvos mosakszik be, így a beavatkozások során a gyógyítás mellett a szakorvos képzésre is komoly lehetőség nyílik.

Az agyi érelzáródás rendkívül súlyos neurológiai tünetekkel jár (féloldali bénulás, beszédzavar, látótérkiesés), ezért a vérrög időbeni eltávolítása életeket menthet. A mechanikus thrombectomia lényege, hogy katéteres eljárással, éren keresztül közelítsék meg a kritikus területet. A legtöbb esetben a comb artériából (arteria femoralis) történik a katéter felvezetése, ahol érfestéssel határozzák meg az elzáródás pontos helyét, majd vákuum segítségével „kiszívják” a vérrögöt.

A thrombectomia ellátás hogyan történik az Önök Intézetében?

A helyzetünk speciális, mivel a hét minden napján 24 órában a helyszínen vagyunk, ilyen szerintem Európában sincs, nagyon ritka, hogy ekkora csapat álljon a neurointervenció szolgálatában. Az ügyeletesünk nem behívós ügyeletes, hanem helyszíni, és lehetősége van arra, hogy még behívjon maga mellé egy készenlétes seniort. Minden ritkább kórkép ellátásához, avm-ek (rendellenes erek), fisztulák (rendellenes erek összeköttetése), illetve nehéz esetekhez (komplex aneurizmák) be tud hívni egy senior operatőrt. Összességében egy átlag neurointervenciós ügyeletben itt az Amerikai úton 4 dedikált szakember van, akik csak ezekkel a betegekkel foglalkoznak. Az általános neurológus ügyeletes elsősorban az első státuszt rögzíti, adott esetben elindítja a lyzist (a vérrög oldását). Azokat a betegeket, akiket nem tudunk végül intervencióval kezelni, a további kezelését, illetve a felvételét menedzseli. Van továbbá a helyszínen neurológus, neurointervenciós ügyeletesünk, aki többnyire a thrombectomiákat végzi és az ő döntési kompetenciájában van az, hogy senior vagy junior segítségét kéri a műtéthez, attól függ, hogy mennyire nehéz helyzettel áll szemben. Így áll össze a teamünk és ezt folyamatosan biztosítani tudjuk. Ami még nagyon fontos, hogy egy dedikált aneszteziológiai team is rendelkezésünkre áll, folyamatos MRI elérésünk van, és ami még az ellátásunkat nagyban segíti, hogy itt van a mesterséges intelligenciával segített képtovábbító központnak is a szervere és a központja. Ennek köszönhetően a referáló kórházainkkal egy nagyon fejlett online képtovábbító és képanalizáló rendszeren keresztül is tudunk kommunikálni. Ezek mind olyan dolgok, amelyeket az elmúlt években építettünk föl és leginkább a Közép-magyarországi régió optimális stroke ellátását segítik.

A basilaris thrombectomia bal a. radialis behatolásból: az időben elvégzett, alig tíz perces katéteres műtéttel maradandó károsodás nélkül hárítható el az életveszélyes állapot.A basilaris thrombectomia bal a. radialis behatolásból: az időben elvégzett, alig tíz perces katéteres műtéttel maradandó károsodás nélkül hárítható el az életveszélyes állapot.
A basilaris thrombectomia bal a. radialis behatolásból: az időben elvégzett, alig tíz perces katéteres műtéttel maradandó károsodás nélkül hárítható el az életveszélyes állapot.

A thrombectomiához milyen eszközöket használnak és milyen megoldási stratégiák vannak egy-egy esethez?

Amit Leonardo da Vincitől szoktak idézni: „Simplicity is the ultimate sophistication”, vagyis minél egyszerűbb megoldással kell elérni az optimális revascularizációt, tehát azzal tudjuk elkerülni a felesleges szövődményeket, ha nem bonyolítjuk túl a dolgot. A másik oldala viszont, ha rossz eszközt választunk a túlzott egyszerűsítés jegyében, akkor ebből adódóan is lehetnek szövődményeink, illetve utána már második lépésben, új behatolási kaput, új megközelítési módot kell alkalmazni, ami mind a szövődményeket, mind a költségeket megnöveli. Amennyiben az anatómia egyszerű és alkalmasnak látjuk rá a beteget, akkor az első megközelítésünk a kontakt aspiráció (vérrög kiszippantása). Abban az esetben, ha ez egy lépésben nem működik, nem kellően hatékony, kombinált technikára váltunk, egy thrombus aspirátor és stentretriever (öntáguló vérrögeltávolító háló) kombinációját használjuk. Ha ez sem működik, akkor el kell azon gondolkodni, hogy a háttérben esetleg intracranialis (koponyán belüli) szűkület van. Ekkor kezd bonyolulttá válni az életünk, ballonokat, stenteket egyszerre alkalmazunk az elzáródás megszüntetésére. Jelenleg az endovascularis stroke ellátásnak ez a legnehezebb és a legkevésbé kiforrott területe, az intracranialis szűkületek optimális ellátása, de nagyon várjuk az innovatív cégek jövőbeni lépéseit.

A thrombectomia esetszámok hogyan változtak az elmúlt években? Nagyobb lett az endovascularisan ellátható stroke esetek száma?

Abszolút! Tulajdonképpen most már ott tartunk, hogy szinte nem lehet visszautasítani thrombectomiát. Nagyon kevés olyan agykárosodás van, aminél már azt mondjuk, hogy nem indokolt a beavatkozás. Rendkívül szélessé vált az indikáció, de attól még, hogy mindenkit kezelni kell, különösen a késői időablakban, a beavatkozásoknak már nem az lesz a kimenetele, ami az eredeti klinikai vizsgálatokban volt, itt már azért sajnos sokkal szerényebb állapotjavulással kell beérnünk. Tehát miközben szépen lassan kialakul minden thrombectomia centrumban az a betegfogadási kapacitás, ami a betegek ellátását ugyan lehetővé teszi, ezzel egyidejűleg az ellátórendszerünkben olyan változásokat kell eszközölni, hogy minél kevesebben kerüljenek ebbe a széles indikációs körbe. Jobban járunk azzal, ha hamarabb bekerülnek hozzánk a betegek és még a régi szabályok szerint tudjuk őket kezelni, mert attól sokkal jobb eredmény várható.

Thrombectomia során rendszerint a comb artériából (artéria femoralis) vezetik a katétert az elzáródott érhez, de arra is van lehetőség, hogy csuklóból (artéria radialis) felől közelítsék meg az érintett területet. Mennyire jellemző, hogy a radialis artéria felől közelítik meg a thrombectomia beavatkozást?

Jelenleg a radialis artéria felől általában akkor dolgozunk, ha az anatómia nagyon indokolttá teszi. Van olyan aorta konfiguráció, aminél egyszerűen csak könnyebb a radiálisból dolgozni, illetve gyakran kényszerülünk ezt a behatolást használni, ha mondjuk nagyon súlyosan érintett az alsó végtag verőér betegség által. Amennyiben aorta elzáródás van, akkor nincs más választás. Itt is igazából eszközfejlesztésre lenne szükség, kicsit attól tartunk, hogy mivel a radiálisnál kisebb átmérőjű eszközt kell használnunk, a vérrög eltávolításának hatékonysága picit csökkenhet. A közelmúltban ugyan megjelent egy közlemény a barcelonai kollégáink tollából, akik azt tapasztalták, hogy a radiálisból is közel azonos eredményt tudnak elérni. Ez mindenképpen egy bátorító eredmény, mert műtéteink vérzéses komplikációinak megelőzése céljából mindenképpen hatékonyabb lenne a radialis behatolás. A stroke ellátáson túl mi nagyon szeretjük az aneurizma (verőértágulat, amelynek átmérője 50%-kal meghaladja a normális átmérőt) ellátás során a radialis behatolást. Az én esetemben szinte elsőként választandó behatolási kapuvá vált az elmúlt években és a betegeim is nagyon elégedettek ezáltal.

Vérzett a. communicans anterior aneurizma endovascularis ellátása distalis a. radialis behatolásból: a műtét tervezésében meghatározó szerepet játszik a 3D angiográfia.Vérzett a. communicans anterior aneurizma endovascularis ellátása distalis a. radialis behatolásból: a műtét tervezésében meghatározó szerepet játszik a 3D angiográfia.
Vérzett a. communicans anterior aneurizma endovascularis ellátása distalis a. radialis behatolásból: a műtét tervezésében meghatározó szerepet játszik a 3D angiográfia.

Ha már az agyi aneurizmát említette, ebben az esetben az agy artériájának kidudorodásáról, kiboltosulásáról beszélünk. A neurointervencióban a thrombectomia mellett az agyi aneurizma ellátása a másik legnagyobb terület. Sok esetet kezelnek Önök is, ezek lehetnek vérzett akut esetek, vagy elektív, tehát még nem vérzett aneurizmájú betegek. Ebben az esetben hogyan történik a beavatkozás?

Az aneurizma ellátás során három dolgot kell eldönteni. A vérzett aneurizmáknál egészen biztosan be kell avatkoznunk, ha azt biztonságosan meg tudjuk tenni, mert nagyon magas az újravérzés kockázata. Itt is ugyanaz a szabály, mint a stroke-nál, törekednünk kell az egyszerűségre. A legegyszerűbb megoldás, ha csak lehetséges a coil embolizáció (spirál, amelyet az aneurizma üregébe helyeznek, ezzel megakadályozva a vér beáramlását). Ha bármivel kombinálnunk kell a spirált, adott esetben stenttel, vagy áramlásmódosító eszközzel, ott már azzal is számolnunk kell, hogy a vérzéses rizikót növelő kettős kezelést is alkalmaznunk kell. Gyakorlatilag ez a kettős gátlás halálos is lehet, ezért mindig mérlegelnünk kell. Az elektív, nem vérző aneurizma ellátás során könnyebb helyzetben vagyunk, ott szabadabban alkalmazhatjuk a kettős gátlást és gyakorlatilag az elmúlt évek innovációi következtében rengeteg új eszköz született, azoknak így egy jóval szélesebb tárházát tudjuk alkalmazni az egyedi anatómiára és a beteg viszonyaira adaptálva. Az viszont egy fontos dolog, hogy ezeknél a betegeknél alternatíva lehet egy sebészeti beavatkozás is. Tehát amikor az elektív betegek aneurizma ellátásáról döntünk, akkor úgy tisztességes a sebész barátainkkal és a betegekkel szemben is, hogy tájékoztatjuk őket, itt az endovaszkuláris megoldás az egyik potenciális jó döntés, de adott esetben sebészeti beavatkozások is elérhetőek.

Stent asszisztált embolizáció: a spirálok beültetésével kirekeszthető a vérzésforrás a keringésből, a stent pedig biztosítja az erek átjárhatóságát az aneurizma környezetében.Stent asszisztált embolizáció: a spirálok beültetésével kirekeszthető a vérzésforrás a keringésből, a stent pedig biztosítja az erek átjárhatóságát az aneurizma környezetében.
Stent asszisztált embolizáció: a spirálok beültetésével kirekeszthető a vérzésforrás a keringésből, a stent pedig biztosítja az erek átjárhatóságát az aneurizma környezetében.